Istória Maka Klamar Ba Sosiedade Ida Ou Rain Ida Nian

Istória Maka Klamar Ba Sosiedade Ida Ou Rain Ida Nian

*Husi Hercus Pereira dos Santos

 Tuir ha’u-nia profesora husi kadeira História de Direito hateten dala ida iha aula laran katak ema boot sira halo Istória lori serbí ba ukun. Se maka ukun nia maka kria Istória lori hetan ukun no asegura ninia ukun.

Hanoin hikas ba tempu uluk iha okupasaun Indonézia nian, iha momentu ha’u hetan formasaun akadémika, iha eskola sira hanorin kona-ba Istória Timor nian ne’ebé maka atu lori hatudu katak rai-Timór ne’e halo parte nanis ba Indonézia.

Bapa sira hanorin katak rai-Timór ne’e halo parte ba reinu Indonézia nian naran Majapahit lori dehan katak uluk Timór selu tributu ba reinu Majapahit ho nune’e sira dehan katak rai-Timór ne’e Indonézia nian nanis tanba ho kolonizasaun europeu sira nian maka hafahe Indonézia nia rain sira. Hafahe Timór Osidentál ho Timór Orientál. Tanba kolonizasaun remata ona maka Indonézia tenke halibur fali ninia rain ne’ebé maka lakon ne’ebé maka sira dehan ho lian Indonézia “kembali ke pangkuan ibu pertiwi”. Katak Timór hanesan oan ne’ebé maka lakon tanba kolonizasaun europeu nia hahalok fila hikas ba hamutuk fali ba inan nia uma.

Iha parte seluk Indonézia sira mós hateten fila-fila katak integrasaun rai-Timór ba Indonézia tanba povu Timór ninia hakarak rasik. Indonézia la invade Timór mas povu sira liuhusi sira-nia lider maka husu Indonézia tama ba rai-Timór lori ajuda estabelese dame entre timoroan sira-ne’ebé maka oho malu. Iha lian indonézia sira hateten “Indonézia hanya membantu untuk melarai pertikaian yang terjadi antara sesama orang Timór”. Sira hatudu lider timoroan sira-nia “vontade” atu integra Timór ba Indonézia ho deklarasaun Balibo. Deklarasaun ne’e maka iha tempu okupasaun Indonézia nian sempre lee hela de’it iha loron 17 fulan Jullu.

           Vizita husi rai li'ur Indonézia sempre buka atu halo situasaun hakmatek lori hatudu buat furak-furak, hafurak sidade nia laran lori hatudu katak Povu Timór “gosta tebes” integrasaun ho Indonézia. Povu sira moris di’ak no la iha violasaun direitu ema nian iha Timór.

           Iha kurríkulu Indonézia nian rasik, Prezidente Soeharto halo influénsia lori hanorin Pendidikan Moral Pancasila ou P4 katak komunizmu ne’e maka estraga rai-Indonézia. Kadeira Istória ne’ebé maka hanorin iha kurríkulu Indonézia nian hatudu imajen Soeharto nian di’ak tebes no di’ak de’it. Hanesan nia maka salvadór ba diabu komunizmu iha rai-Indonézia. Tuir Istoriadór balu Indonézia nian hateten katak G30 S/PKI ne’e nakonu invensaun de’it no ninia kakutak maka Soeharto rasik. Nia ho apoiu husi intelijénsia EUA hatún Soekarno nia ukun tanba Soekarno hatudu liu tendénsia ba ideolojia karuk nian lori hamosu buat ida Soekarno hanaran Nasakom no ho polítika Marheinizmu ne’ebé halis liu ba mundu sosialista iha tempu ne’ebé maka Guerra Fria sei forte hela. EUA haree Soekarno hanesan ameasa boot ida ba sira-nia interese iha Ázia no liu-liu Sudeste Aziátiku no nia uza Soeharto lori hatún Soekarno. Maibé iha kadeira Istória Indonézia nian iha momentu ne’ebá Soeharto sai hanesan salvadór ba Indonézia. Soeharto maka sempre di’ak hela de’it.

           Deskrisaun iha leten ne’e hatudu mai ita katak tebes duni buat ida Istória buat ida importante tebes. Hanesan duni xave ida ba ukun no asegura ukun.

           Ohin loron Timór Lorosa’e sai nu’udar nasaun independente ida. Nasaun ki’ik ida mas ninia dignidade hanesan ho nasaun sira seluk iha mundu rai-klaran tomak. Hanesan nasaun ne’ebé maka foin mosu Istória sai nu’udar asuntu importante ida atu lori tau matan.

Importante tebes atu autór Istóriku sira hahú hakerek ona buat balu kona-ba lala’ok funu nian. Tanba husi sira-nia hakerek ne’e ita lori iha liután referénsia lori haree Istória ho naroman liu. Ha’u fó ezemplu ida katak molok tiu Caetano Guterres (ha’u bolu tiu hanesan forma respeitu ida ita timoroan nian ba ema ne’ebé maka idade katuas ona. Ha’u la iha relasaun familiár ida ho tiu Caetano Guterres) hakerek kona-ba ninia lala’ok iha Falintil ha’u-nia koñesimentu kona-ba Falintil oin seluk. Ho ninia hakerek maka halo ha’u komprende di’ak liután ba buat ne’ebé ha’u uluk la hatene.

           Ezemplu ida-ne’e hatudu katak importante tebes atu autór Istóriku sira durante funu okupasaun Indonézia nian hakerek buat ruma atu nune’e ami jerasaun foun hatene no mós atu bele rai hela ba jerasaun futuru oin mai. Ho hakerek maka sei prezerva Istória ba oin nafatin. Bainhira ita ko’alia de’it loron ida ema sei haluhan no lakon maibé bainhira ita hakerek nia sei dura ba nafatin.

           Iha parte seluk, karik sei iha testemuñu ba funu sira uluk iha portugés nia tempu ou iha Japaun nia tempu mós importante atu rejista. Ou Istória iha reinu sira-ne’ebé maka uluk eziste iha Timór presiza atu rejista atu nune’e la bele lakon.

           Importante tebes atu hahú hakerek Istória sira-ne’e aproveita autór Istóriku no ema ne’ebé maka hatene Istória reinu idak-idak nian enkuantu Maromak sei haraik iis lori moris. Perigu tebes bainhira ema la hatene Istória ou hatene Istória uitoan-uitoan ou ho versaun ne’ebé maka la kompletu lori halo distorsaun ba Istória tanba interese oioin entaun Istória ne’e bele lakon duni. Iha mós perigu ida seluk maka ema hatene hela Istória maibé lakohi konta Istória ho loloos. Dalan rua ne’e, entre dalan sira seluk, maka halo Istória sei lakon. Bainhira lakon, ita sei han malu ona kona-ba ita-nia Istória rasik.

           Enkuantu autór Istóriku sei iha ou enkuantu lia-na’in ho katuas sira iha kada reinu sei moris ita koko took hakerek buat ruma. Ho nune’e maka bainhira ita hakerek sala karik sira bele korrije kedas. Ho sira-nia korresaun halo ita hatene liután kona-ba ita-nia Istória iha parte polítika iha tempu portugés nian, iha tempu formasaun partidu nian ho movimentu sira hotu mai to’o ita hetan ukun rasik an, ita-nia lisan sira hotu inklui ita-nia jerasaun nian até se ita bele halo “árvore geneológica” sei sai furak liu atu ita hatene malu ho di'ak-di’ak.

           Parte prinsipál ida atu hakerek Istória ne’ebé maka sei prezerva iha tempu maka ita presiza hasees an husi ita-nia interese rasik. Ita presiza haree ba Istória pasadu nian hanesan realidade ida. Iha realidade ida-ne’ebé maka akontese tuir ita-nia hakarak ou la tuir ita-nia hakarak mas akontese duni. Tanba bainhira ita kahur ho ita-nia interese rasik iha momentu ne’ebá duni ita hahú iha ona tendénsia lori halo distorsaun ba ita-nia Istória no loron ida Istória ne’ebé maka ita hakerek sei la iha ninia validade.

Bainhira ha’u hakerek hanesan ne’e ha’u mós iha daudaun hela konxiénsia ida katak buat ne’ebé ha’u foin temi daudaun iha leten ne’e hanesan buat ideál ida de’it ou hanesan mehi ida de’it ne’ebé maka karik sei la akontese ou difisil atu akontese iha mundu ida-ne’e. Tanba difisil duni atu ita hakerek buat ruma hasees husi ita-nia perspetiva rasik, ita-nia hanoin rasik, ita-nia vizaun rasik kona-ba buat sira-ne’ebé maka ita hakerek ne’e. Difisil tebes atu ita hasees an husi buat ne’ebé maka ita hakerek.  Maibé importante hakerek Istória la bele tuir ou serbí ba ita-nia ukun tanba bainhira ukun remata ita-nia Istória ne’e sei metin ba nafatin. Dezastre husi manipulasaun Indonézia nian ba rai-Timór ou husi Soeharto nian ba ninian rain rasik sei la akontese mai ita.

Husi ha’u-nia esperiénsia rasik ne’ebé maka ha’u hasoru iha moris loron-loron nian moos hatudu katak la fasil atu konta Istória ne’ebé maka loos. Ha’u fó ezemplu ida no ne’e hanesan ezemplu de’it. Se Mauleki husi partidu Fretilin, entaun buat hotu-hotu husi UDT sempre la di’ak de’it ou vise versa. Se Mauleki husi uma lisan A buat hotu-hotu husi uma lisan seluk la vale hotu. Se Mauleki husi partidu A ou uma lisan A Mauleki konta Istória lori favorese de’it ba Mauleki nia an ou Mauleki nia grupu de’it no Mauleki tenta buat hotu-hotu lori taka tiha ema seluk sira-nia verdade Istórika. Ha'u dala ruma sai bilan tanba la hatene ida-ne'ebé loos maka loos.  

Iha parte seluk ha'u haree ema balu uza realidade ohin loron nian lori nega ema nia kbiit ou ukun iha tempu uluk nian ou lori fali realidade ohin nian atu interpreta fali realidade uluk nian. Afinál buat ida ukun ne’e buat ida relativu. Uluk ita ukun, forte no riku no ita bele sai ki’ak, fraku no la ukun ou vise-versa. Uza realidade ohin loron nian lori interpreta realidade uluk nian maka dala barak ita monu ba sala tanba tempu no situasaun ne'ebé maka la hanesan.

Dala ida ha'u troka email ho Sua Exelénsia Amu Dom Carlos ha'u hateten ba Sua Exelénsia Amu Dom Carlos katak se bainhira David sai liurai ha'u la bele dehan katak Saul la'ós liurai.  Maibé mós se iha tempu uluk ukun nu'udar liurai entrega husi uma lisan A ba B ita mós la iha razaun lori dehan fali katak ohin loron liurai maka husi uma lisan A. Buat ne'ebé maka hatuur ho lisan hatuur ona no hatuur ba nafatin. Ita nunka bele muda fali.

Liafuan ida tan ne'ebé maka ha'u hato'o ba Sua Exelénsia Amu Dom Carlos maka bainhira hakerek kona-ba Istória reinu nian dala ruma bele hamosu hikas kanek tuan sira no só Sua Exelénsia Amu Dom Carlos de'it maka iha liu autoridade lori hakerek sasán sira-ne'e. Ha'u ko'alia hanesan ne'e tanba ha'u ema ida ké gosta tebes hatene Istória pasadu nian no hosi ha'u-nia konversa ho ema lubuk balu ha'u hetan problema balu ne'ebé hatudu pasadu ne'ebé maka moruk iha tempu uluk nian. Buat ne'e dada lia informál de'it realidade pasadu loos ou la loos ha'u la iha dadus konkreta ne'ebé maka bele hatudu no prova problema sira ne'e.

Ha’u mós iha konxiénsia katak bainhira ko’alia kona-ba polítika libertasaun nian ou reinu no lisan nian mós dala ruma iha hanoin ne’ebé maka la kona malu. Maibé ikus mai ha’u to’o iha konkluzaun ida katak importante tebes atu ita buka hakerek buat ruma. Husi hakerek buat ruma ne’e maka ita sei hadi’a sai di’ak liután iha tempu oin mai.

Ha’u mós hanoin katak ema ne’ebé maka konta Istória maka hanesan ema ne’ebé maka fornese sasán ba badaen ida lori halo kadeira ou meza ida. Husi sasán sira-ne’e maka badaen hatutan ba mai to’o ikus sai duni kadeira ou meza ida ne’ebé maka ita bele uza. Istória moos karik sai hanesan. Ita konta Istória pedasuk-pedasuk (Iha jornál sira ou iha livru sira) ho nune’e Istoriadór (Ahli Sejarah)sira hanesan badaen bele lori halo Istória ida ne’ebé pelumenus besik ba loos (karik difisil atu ba to’o iha loos liu) atu ita bele uza nu’udar referénsia válidu liu iha sosiedade nia laran. Biar buat ida besik ba loos moos relativu tebes mas importante maka ita hahú hakerek tanba buat ida siénsia no informasaun sei muda an bainhira to'o iha momentu balu ita hetan hikas karik informasaun foun ou prova foun.

Haree ba Sua Exelénsia Amu Dom Carlos nia livru edisaun daruak nian publika husi Porto Editora ho títulu “Os Antigos Reinos de Timor-Leste” ne’ebé foin lansa lori komemora loron 20 de Maio tinan 2013 bele sai hanesan insentivu ida atu matenek na’in sira ne’ebé maka iha espíritu akadémiku ne’ebé maka forte katak só serbí de’it ba interese akadémiku nian no livre husi kualkér interese partidáriu, grupu ou etnia lori hahú hakerek buat ruma ona kona-ba Istória reinu idak-idak nian ou lala’ok Istória nasionál Timor-Leste nian.

Importante tebes atu autór Istóriku no lia-na'in (kona-ba reinu no lisan nian) komesa ona konta lori hakerek para sai hanesan rejistu eskrita ida hanesan rikusoin patrimóniu Istória Timor nian. Tanba Istória importante tebes nu'udar klamar ba sosiedade ida ou rain ida nian. Iha Istória maka akumula identidade, aspirasaun no mehi ba dalan moris sosiedade ida nian ou rain ida nian. Obrigadu.

Viva 20 de Maio e Viva Timor-Leste!

 *Estudante da Universidade do Minho-Braga.